Gondolatok a zenei letöltések kapcsán....

El kéne dönteni mit akarunk! Pénzt keresni? Zenélni? Terjeszteni a műveinket? Miből szeretnénk pénzt? A lemezekből vagy a koncertekből? Vagy egyszerűen minimális zenei tudással egy gépezet részei akarunk lenni aki egy mítoszt gyárt belőlünk? Rengeteg egymásnak ellentmondó dolog. Egy biztos a jelenlegi harc már régen nem a zenészekről szól... Ez csak egy álca, egy nagyon hamis álarc... Van egy ipar, aki pár nagyon jó iparossal a háttérben már régen nem alkotásokat hoz létre, hanem termel...
 
   Én nem aggódnék annyira a letöltések miatt. Ennyi albumot soha nem tudnának megfizetni az emberek... Az hogy ennyi zenészt megismerhetsz, az azért van, mert ingyen hozzájuthatsz, ha mindenkit megakarsz ismerni megfizetve az árát beledöglesz...Gondoljatok csak bele, ha valaki levédette volna a középkorban mondjuk a c-dur akkordot, meg mellé mondjuk az a-mollt mert ő jegyezte fel először, akkor ma nem lenne miről beszélnünk....  

  Fordítsuk meg a dolgot....Mondjuk én egy zenész vagyok...Nagyon jó dolgokat csinálok, különlegeseket, hogyan fognak megismerni az emberek??....Így ismeretlenül senki nem fog áldozni arra, hogy lásson. Ellenben ha ingyen meg tudom mutatni magam néhány fórumon, lehet, hogy páran megkedvelnének. Különben várnom kell, míg kihalnak előlem az öregebbek....  Igen ám, de azzal már sértem azok érdekeit, akik évek óta hasonlót játszanak, de kicsit gyengébben, viszont ebből éltek... Ha azonban ők érvényesíteni tudják az akaratukat, akkor meg a ma fogyasztónak kikiáltott zeneélvező jár pórul. Kénytelen élvezni a középszerű belenőtt sztárokat, hiszen az ifjú tehetségnek nincs neve.  

  Ez csak pár nagyon felszínes gondolat az egész dologról, de talán érezhető belőle, hogy mennyire összetett ez a probléma. Ki az igazi tolvaj, ha már azt kiálltunk? A most a törvény által védett iparosok? Akik meglopnak minket az igazi élménytől és lopott technikával, ötezerszer lejátszott effekteket, dallamokat kicsit másként mixelve a lére hajt? Vagy az a fiatal, aki ingyen akar ismertséget szerezni? Vagy az aki letölt pár zenét, majd felszínesen végig hallgatva eldönti, hogy melyik média guru rendezvényén nyalja az itókát vagy a narkót?

  Ez bizony kőkeményen a pénz vitája és a hatalomé... De hol marad közben az öröm, egymás vállon veregetése. Az irigység nélküli gratuláció, hogy valaki valóban tett valamit.  A zenénk is olyan mint az életünk... Hiszen ugyanazok a motorok mozgatják... A jóság és a gazemberség pontosan ugyanolyan arányban keveredik, mint bármilyen más témában. Ha valaki zenészként, most sértve érzi magát, gondolja el milyen vegyes érzelem fogja el, ha egy olyan emberhez kell fordulnia, aki az egészsége megtartásában tud segíteni neki. Akkor abban a pillanatban megérti, hogy miről beszélek...Ez is egy szelete az életnek, meg az is...